A szénhidrát szegény diétákban szinte tiltott élelmiszernek számít a gyümölcs. Az Atkins-diéta például az első két hétben szigorúan tiltja a gyümölcs fogyasztását. Ennek következményeként vitamin és tápanyag hiánnyal kell számolnunk, illetve a rostszegény táplálkozás lelassult anyagcserét, végső soron székrekedést okozhat. Hát kell ez nekünk?
Nézzük tehát, hogy milyen gyümölcsből mennyit lehet fogyasztani:
gyümölcs fajtája | mennyiség adagonként | energia adagonként (kcal) |
ananász | 2-3 szelet, 12 dkg | 70 |
alma | 1 db | 65 |
őszibarack | 3 db | 65 |
banán | 1 db, 8dkg | 75 |
körte | 1 db | 75 |
sárgadinnye | 1/3 | 65 |
cseresznye | 12 dkg | 75 |
kivi | 2 db | 55 |
mandarin | 3 db | 70 |
narancs | 1 db | 70 |
szilva | 4 db | 65 |
görögdinnye | 1 szelet, 15 dkg | 50 |
szőlő | 10 dkg | 70 |
bogyós gyümölcsök | 15 dkg | 50 |
Egy kis kiegészítés a táblázathoz: némelyik helyen a darabszám mellé súlyt is írtam. Ennek az az oka, hogy nagyon nem mindegy, egy darab banán mekkora, vagy az 1 szelet dinnyét a 10 kg-os csíkosból vágod le vagy a 4 kilós sötét zöldből. Egyébként természetesen a banán, a dinnye héj nélkül értendő. Ne ijedj meg, nem kell állandóan méregetni, egyszer vedd rá magad, hogy mielőtt megeszed, leméred, és utána már szemmértékre meg tudod állapítani, mennyit fogyaszthatsz belőlük. Én a száraz tésztával voltam úgy, hogy mindig többet főztem a kelleténél, ez diétás étrendnél 8 dkg személyenként, vettem egy kis tálkát, abban lemértem a tésztát, ezek után már csak a tálkát meg a szememet használom. A másik megjegyzésem, hogy az energiatartalmat nem kell fejben tartani, csak a mennyiséget, és ez a mennyiség napi adagokra vonatkozik.
Holnap a zöldségeket veszem ehhez hasonlóan górcső alá.