Hajnalban elfolyt a magzatvíz, férjem bevitt a klinikára, 2 óra múlva kezemben volt a baba. Hát Lilivel a várandósság sem volt stresszmentes. Elmúltam 37, amikor Lilivel teherbe estem, és az orvosom finoman, de egyértelműen kijelentette, hogy egyébként nem vagyok idős, de a gyermek kihordásához már igen. Több vizsgálatot kell végezni, hogy a magzat biztosan egészséges-e. Az egyik ilyen szűrés a magzatvíz vizsgálat, amellyel 100% biztonsággal megmondható, hogy Down-kóros-e a magzat. Kértem időpontot a genetikai tanácsadásra, azonban olyan kevesen voltak, hogy azt mondták, maradjak. Jött is a genetikus és „felvilágosított”. Valóban van a vizsgálatnak némi veszélye, mondta, de a 35 év feletti nőknél 4-szer nagyobb az esély a Down-kórós gyermek születésének, mint a magzatvíz vizsgálat közbeni vetélésnek. Köszi, jól megnyugtattott! Férjem kijelentette, hogy szó sem lehet a szűrésről, így el sem mentem a megadott időpontra. A következő terhesgondozáson az orvosom hüledezett, hogy nem vettem részt a vizsgálaton, ezért gyorsan kérjek időpontot a géndiagnosztikai centrumban vérvételre, ugyanis az anyai vérből is 90-95%-os biztonsággal kiszűrhető a Down-szindróma veszélye. Ezt eddig miért nem mondták? A genetikai felvilágosításnak legalább úgy kellett volna történnie, hogy van a magzatvíz vizsgálat, amely 100%-os eredményt hoz, de van vetélési kockázat, vagy van a vérvétel, amely ugyan csak 90-95%-os biztonsággal szűr 0 kockázat mellett. Melyiket tetszik választani? Ugye, hogy jobban hangzik? Egyébként a diagnosztikai centrumban kedvesek voltak, várakozás nélkül fogadtak, alá kellett írni a nyilatkozatot, hogy a szűrés nem hoz 100%-os eredményt, levették a vért, mindez kb.20 perc volt. Három nap múlva hívtak, hogy az eredmény negatív. Ha tervezel 35 év felett szülni, most már legalább tudod, hogy van választási lehetőséged. A diagnosztikai centrum oldalát itt találod:
Ezután jött a másik stressz, a terheléses vércukor. Ott 2,5 óra volt a várakozás, és olyan rémtörténeteket meséltek egymásnak a csajok, hogy már attól rosszul voltam. Aztán megittam a tömény cukros vizet, utána meg attól éreztem, hogy beájulok. Magasabb is volt a vércukor szintem, de nem annyira, hogy kikiáltottak volna cukorbetegnek, csak jobban oda kellett figyelnem a szénhidrát bevitelre. Nem is híztam egész terhesség alatt 9 kg-nál többet. Joggal kérdezheted, hogy akkor mire ez a nagy fogyni akarás. Az első terhességemet 55 kg-mal indítottam, 71 kg-mal mentem szülni, és 67 kg-mal hagytam el a kórházat. A szoptatás alatt úgy meghíztam 73 kg-ra, hogy észre sem vettem. A barátainknál álltam rá a mérlegre, és rögtön le is ugrattam róla. A frász kitört, hogy ennyit híztam, másnaptól Norbi update szerint étkeztem, meg Réka tornára mozogtam. ½ év alatt sikerült 10 kg-tól megszabadulni, de az eredeti súlyomat nem tudtam elérni. Tehát a második terhességet 62 kg-ról indítottam, és itt is 71 kg-mal mentem szülni. És az élet ugye ismétli önmagát, a szoptatás alatt ismét híztam, de azt nem vártam meg, hogy a mérleg nyelve 73 kg-ig kússzon fel. Így indultam 2 hónappal ezelőtt neki a diétámnak, egyenlőre csak
A születésnapos és az apukája